Kereső szavak

keresőszavak

ISKOLATÁSKA „... melyik útra lép, komoly most a tét!”

MeMó Mozgás- és Képességfejlesztés - Menczer Mónika írása 2020.05.08.

 Az iskolakezdéshez szükséges fejlettség minden tanév egyik komoly pedagógiai kihívása az óvodai évek lezárásaként a végzős óvónők és gyermekeik számára. Ha valamikor, idén igazán fontos szerepe volt a pontos diagnosztikának, hisz az iskolaköteles korú gyermekek óvodában maradásához szigorúbb feltételeket szabtak. Mit és miért is veszélyeztetünk egy korai iskolakezdéssel? Ez a gyakorlati kérdés igazán lényeges minden szemszögből.

Az első élményei a gyerekeknek az iskolapadban egy életre szólnak! Ha megfelelő motiváltság és tudásvágy jellemzi őket - szinte falják az új feladatokat. Ha viszont inkább az ablakon kifele tekingetnek, várva mikor szaladhatnak egyet az udvaron, az élet számukra keserűbb lehet. Kellő feladattudattal, önbizalommal egy izgalmas kalanddá válik a számok, betűk birodalmának felfedezése, az új képességek elsajátítása. Az iskolai elakadások egyik meghatározó nehézsége a megfelelő térbeli tájékozódás hiánya. Sokan keresnek szakembert azzal a problémával, hogy jól tanul gyermekük, mindenből rendben van, de az a fránya íráskép… Nemcsak a saját testünkön kell tudni jól tájékozódni és az alapvető térirányokat egymástól elkülöníteni, hanem a testrészeinket a térben tudatosan mozgatni, forgatni, jellemezni akár nyitott, akár csukott szemmel… és még sorolhatnám. Ezek precíz gyakorlati alkalmazása nélkül komoly kihívást jelent majd a vonalközben való tájékozódás.

A másik jellemző problémakör a figyelem nem megfelelő szintje. Ha a figyelem fókuszban tartása nehézséget okoz, az a koncentrálás nem megfelelő voltát okozza. Ha pedig tartóssága nincs az elvárt szinten, akkor a monotóniatűrés terjedelme szenved hiányt. Emiatt a gyermek nem lesz képes tartósan megfelelni a ráváró szabályáradatnak egész nap az iskolában. Önszabályozás kontrolljai nélkül figyelemzavaros, magatartászavaros gyerekké válhat, aki - jól sejtjük - nem a tanító nénik, bácsik kedvence. Viszont van rá megoldás! Gyakran emögött csak az idegrendszer éretlen állapota rejlik. Ennek felfedezése nem azt a veszélyforrást hordozza, hogy minden elrontottunk a korai iskolakezdéssel, hanem azt, hangsúlyozza, hogy az idegrendszer hálózatos működése még nem rendelkezik az életkori sajátosságokkal.

A tanító nénik és bácsik csillogó szemmel - életük és hivatásuk egyik legnemesebb feladatára - kísérik a rájuk bízott apróságokat: megtanítják őket olvasni, írni, számolni! Nem elég a tanuláshoz szükséges képességekkel rendelkezni. Szociálisan is érettnek kell lenni. Az új közösségben való elhelyezkedés illetve a tanórákon való aktív jelenlét, az önállóságra való törekvés a legjobb visszajelzői ennek a képességnek a megfelelő állapotáról. A szeptember - októberi megismerő szakaszban – ezen képességek meglétéről, hiányáról tájékozódhatunk a tanítóktól és tapasztalhatjuk a mindennapokban szülőként. Indokolt esetben felzárkóztatásra lehet szükség, melyet az iskolai kereteken belül igyekeznek megvalósítani az ott alkalmazott szakemberek: fejlesztők, logopédusok, gyógypedagógusok, pszichológusok. Az ő terápiájuk csak akkor jelent gyors és tartós segítséget, ha az idegrendszer szenzomotorosan akadálymentesített. Abban az esetben, ha úgy érezzük nem kellően fejlesztenek ezek a kognitív foglalkozások - szükség lesz egy szenzomotoros összerendezésre, melyet egy ilyen szemléletű mozgásterápia tehet eredményessé. Nem sokkal könnyebb a helyzet, ha gyermekünk valamilyen területen kimagasló képességekkel rendelkezik az ő tehetséggondozása szintén kiemelt szerep.  Ne kompenzáljuk a kevésbé sikeres területeket a domborítható képességeivel, mert ötödik osztályos korára komoly nehézségei lesznek. Összerendezésre neki is szüksége lehet ahhoz, hogy a benne rejlő tehetséget könnyedén tudja kibontakoztatni.

Aggódva kíséri minden szülő gyermekét a nagy feladatra. Megfelelő felszereléssel, eszközökkel felruházva, képességeinek határait megtapasztalni, tudására büszkének lenni. A legodaadóbb gondoskodás és lelkes igyekezet ellenére gyakran előfordul, hogy valami megakad, nem megy. Olykor elég még egyszer nekiugrani a feladatnak, vagy több időt rászánni, gyakorlással rutinná erősíteni. Bizonyos esetekben viszont ennél célzottabb beavatkozásra, fejlesztésre vagy terápiára van szükség. Ezen a téren tapasztalt szakemberek hamar rájönnek, hogy az eltérő működés, gát mögött van-e a hagyományos pedagógia módszereken túl egyéb, oki terápiás megsegítésre szükség. Az esetek túlnyomó részében a problémát tartósan megszüntetni egyénre szabott, úgynevezett TSMT tornával tudjuk. Ennek a módszernek a kitalálása, tökéletesítése Lakatos Katalin PHD. nevéhez fűződik. Azt a zseniális megközelítést fedezte ő fel, hogy adjuk a szülők kezébe a megoldás eszközét az otthon kiválóan alkalmazható, saját gyermekük elváltozásaira összeválogatott feladatokkal rajzolt tornát. Ez intenzív voltával képes megalapozni a tornatermi, speciális ingerekkel és terheléssel gazdagított csoportos foglalkozást. Miért tesszük mindezt? Ezzel a lehetőséggel tudjuk biztosítani a gyermekek számára szükséges ingersűrűséget, a gyerek-szülő kapcsolat javulását. Egy szülő sem képes heti 4x-5x terápiára hordani gyermekét, de az otthoni menetrendbe könnyen beilleszthető egy 35-40 perces közös, énekléssel egybekötött, játékos torna. Hosszú évek alatt a családok pozitív hozzáállása, kitartása megannyi sikeres terápia eredményességét mutatja. Nekem nincs is nagyobb szakmai siker, mint a sok-sok visszajelzés, ami az elégedett szülőktől érkezik.

Menczer Mónika
mozgásterapeuta

Figyelemteszt felnőtteknek:
https://liked.hu/kviz/figyelem-teszt-eszreveszed-hogy-mi-a-baj-ezekkel-a-rajzokkal-kevesebb-mint-1-perc-alatt/






 



 
Vadkertész